Az önéletrajzírás útvesztői

Manapság az internet segítségével rengeteg "hasznos" információt lehet gyűjteni arról, hogy hogyan is kell kinézni egy önéletrajznak. Sőt már vannak olyan szolgáltatók is, akik kifejezetten önéletrajz és motivációs levél írásra szakosodtak, így ha hajlandók vagyunk a zsebünkbe nyúlni és a szakmai információkat megküldeni magunkról, akkor néhány nap elteltével már kezünkben - pontosabban e-mailes postafiókunkban- lobogtathatjuk a professzionális anyagot.

Az önéletrajz azon kívül, hogy szakmai életutunkat, tapasztalatunkat foglalja össze, kommunikációs anyag  saját magunkról is, ezért nem mindegy, hogyan néz ki, mit tartalmaz. Nem mindannyian forgatjuk egyformán a tollat, nem mindannyian tudjuk egyformán súlyozni a megfelelő szakmai elemeket, de mielőtt külső segítséget vennénk igénybe nem árt ha saját magunk is tisztában vagyunk az önéletrajz megírásának szempontjaival és néhány órát arra áldozunk, hogy  megfelelő minőségű anyagot állítsunk össze saját magunkról. Ezután érdemes csak külső segítséget vagy kontrollt kérni, hogy az esetleges stilisztikai, súlypont vagy formátumbeli hibákat kijavítsuk.

Elmondhatom, hogy jó néhány ezer önéletrajzot olvastam már és bizony sokszor volt az az érzésem, hogy sablon vagy sebtében összeeszkábált anyagok vannak a kezemben, ami nem mond semmit a tulajdonosáról. Sok pályázati anyagon látszik, hogy a jelentkező a formátumot letöltötte X. állásportálról, beírta, hogy mikor - hol dolgozott, a főbb szakmai tapasztalatait és vége. Sokszor megformázni is elfelejtik, hogy legalább a használt betűtípusok valamennyire egységesek legyenek vagy ha Word formátumban küldik bent felejtik a korrektúra jeleket (ez különösen a törölt elemekkor lehet nagyon kínos, amikor egy-egy pozíciót bennhagyunk vagy kiveszünk a CV-ből) vagy olyan formázási elemeket, amelyeket illik elrejteni (pl.: enter, tabulátor). 

A következőkben azt nézzük meg, hogy kommunikációs szempontból (önmagunk prezentációja szempontjából) mit tekinthetünk jó szakmai önéletrajznak. A téma feldolgozásához Pápai Szilviát hívtam segítségül, aki több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik hazai és nemzetközi toborzási és kiválasztási területeken.

Szilvia, önéletrajz írás kapcsán mire hívnád fel a pályázók figyelmét?

Pápai Szilvia válasza:

Először elmondanám, hogy mi az amit mindenképpen kerüljünk el:

• ne legyen benne helyesírási hiba. A Word helyesírás ellenőrzőjének használatán felül, nem árt a problémásabb szavakat a magyar helyesírással foglalkozó könyvekben vagy online portálokon is ellenőrizni (pl.: MEK weboldal: http://mek.oszk.hu/01500/01547/ vagy a http://www.magyarhelyesiras.hu/index.php ).
• az igeidők használatára figyeljünk oda, jó ha végig azonos idősíkot használunk. Ha az önéletrajz végig múlt időben van fogalmazva, akkor a „célom”, "jövőbeni terveim" rész kivételével mindenhol múlt időt használjunk.
• formai rendezetlenség tilos, azt az érzést sugallja, hogy gyorsan összecsaptuk az anyagot és a munkánk is ilyen. Figyeljünk, az oszlopok, sorok, bekezdések, behúzások, felsorolások összerendezésére, megfelelő betűtípusok és színek használatára.
• ne írjunk bele olyan szakmai és személyes kompetenciákat amivel nem rendelkezünk, de a hirdetés kéri. Ha a hirdetés az angol nyelv szóbeli és írásbeli használatát kéri, akkor nincs annál kínosabb amikor az interjú alkalmával kiderül, hogy nem tudunk megszólalni az adott nyelven.
• figyeljünk arra, hogy az önéletrajzhoz csatolt fénykép ne legyen 15 MB nagyságú, hiszen nem nyomdai minőségű anyagot kell küldenünk magunkról. Megfelelőek a jó minőségű webre optimalizált fényképverziók is.
• az elküldendő szakmai anyag mentési formátumára is tartsuk szem előtt. Érdemesebb pdf, rtf, vagy olyan doc formátumot választani, amit feltehetőleg mindenhol, minden fajta számítógéptípuson olvasni tudnak.
• ha közösségi oldalaknak is tagjai vagyunk, nem elhanyagolható, hogy önéletrajzunk és  profilunk mennyire van összhangban egymással. Érdemes a fénykép és információ megosztásainkat ennek alapján kontrollálni, hiszen a kiválasztás folyamán, időnként itt is utánanéznek egy-egy jelöltnek a hr munkatársak.

A kérdésre egyértelmű választ csak arra vonatkozóan lehet adni, hogy stilisztikailag milyen legyen egy önéletrajz, hiszen minden munkáltató más formátumot kér, mást szeret. Én például kifejezetten nem kedvelem az EU-s önéletrajzokat, mert feleslegesen sok információt nyújt (művészeti készségek, műszaki készségek, melyek nem minden pozíciónál lényegesek). A tagolását se tartom könnyen átláthatónak nehéz kibogozni belőle a lényeget. A hagyományos, klasszikus önéletrajzok sokkal áttekinthetőbbek ezért érdemes ezen sablonok közül válogatni vagy ezeket a személyiségünkre szabni. Erre példaként említeném, hogy találkoztam olyan önéletrajzzal, amikor a jelentkező régebbi munkáltatói emblémáját, lógóját jelentette meg az önéletrajzon, illetve az ottani munkakörökre jellemző ábrát is ráapplikált (pl. OBI targoncás munkakör: OBI lógó és egy targonca képe). Háromszor nyitottam ki és csuktam be az önéletrajzot, mert „túl sok”-nak ítéltem, de mégis újra és újra kinyitottam, elolvastam, mert azt tükrözte a jelentkezőről, hogy egy egyéniség. Természetesen ha más jellegű pozíció lett volna, egy magasabb szinten, akkor ezt az önéletrajzot már nevetségesnek ítéltem volna.

Összefoglalva úgy gondolom, egy jó önéletrajz megfelel a hirdetésben szereplő összes kritériumnak, tartalmazza mindazt, amit a pályázótól kérnek, ha ezek mellett összeegyeztethető, akkor az ember személyiségét is tükrözheti. Ebből baj nem lehet, és talán pont emiatt fogják Őt választani a pozícióra

Fénykép és önéletrajz

Sokszor lehet olvasni a hirdetésekben, hogy fényképet is kérnek az önéletrajzokhoz. Ugyanakkor nem vagyunk egyformán fotogének, valakiről roppant egyszerűen lehet egy jó képet készíteni, valakiről pedig  egy profi fotós is csak vért izzadva tud egy használható képet megalkotni. Szerinted mennyire fontos a fénykép és milyen fényképet érdemes küldenünk magunkról? Vagy akár el is hagyható a fénykép ha nincs egy használható darabunk?

Pápai Szilvia válasza:

Ha kérik a hirdetésben, akkor mindenképp legyen fénykép az önéletrajzon! De igen, sajnos ezzel fel is van adva a lecke, hiszen nehéz kiválasztani az odaillő képet. A csatolt fénykép semmiképp ne legyen nyaralós, egész alakos, pezsgőspoharas, bikinis, plüss állatot ölelgető vagy az esküvői fotónkról kivágott kép. A képen egyedül legyünk, konzervatívan felöltözve (világos blúz, sötét blézer, férfiaknak ing+ mellény vagy ing+ zakó és persze ha olyan a pozíció, akkor nyakkendő), diszkrét, egyszínű háttér, kedvesen mosolyogjunk, hogy a képnek pozitív sugallata legyen.

Ugyanezt a kérdést feltettem Marosi Andrea stílus tanácsadónak is, aki a következőképpen reagált.

Szilviával teljesen egyet érteve, véleményem szerint is nagyon jó hatást kelthet egy szép fotó az önéletrajz mellékleteként. Segít elképzelni a kiválasztást végző munkatársnak a jelentkező személyiségét, egyéniségét. Mivel azonban egy fényképről nehéz visszaadni a jelentkező egyén igazi, életteli stílusát és sajátos habitusát, ezáltal ennek elkészítésére is érdemes időt fordítani. Szimpatikus megjelenésünket, ápoltságunkat hangsúlyozhatjuk a megfelelő frizurával, sminkkel, ápolt bőrrel, mert jobb és egyszerűbb megoldás, mint a grafikai programok használata szépséghibáink eltüntetésére. Ha nincs családunkban, környezetünkben olyan személy, aki szép portréképet tud készíteni rólunk, keressünk fel egy fényképész szakembert mert arci, alkati adottságunk birtokában, ő tud olyan anyagot  készíteni rólunk, ami előnyösen mutat be bennünket. A digitális technika világában már rögtön látjuk a végeredményt, így a fotózás - a mértéktartás határain belül- folytatható addig amíg el nem készül a megfelelő darab.

A szépségipart művelők nevében még annyi kiegészítést  tennék, hogy az önéletrajz bemutatkozó oldalára kissé markánsabb, ütősebb hajrögzítést (pl.: egy frissen vágott haj), arcszínezést javaslok a jelentkező személy karakterének fokozására, a tökéletes fotó kialakításához.

Önéletrajz és személyiség

Egy igen izgalmas terület a megírt önéletrajz és a személyiség közötti ellentmondás kérdése, amit többször  tapasztaltam. Például egy jól megfogalmazott álláshirdetésben, legalább 4-5 év szakmai tapasztalattal rendelkező ügyfélkezelő munkatársat keresnek, jó kommunikációs-, problémamegoldó-készséggel, precizitással. Megérkeznek az önéletrajzok, elolvassuk ezeket, kiválasztjuk a legjobbakat, felcsillan előttünk, hogy megtaláltuk a legjobbat és ekkor megérkezik a jelölt, aki ideges (nem a normális lámpalázról vizsgadrukkról van szó), nincs határozott kézfogása, két értelmes mondatot sem tud kinyögni vagy kiderül, hogy nem is ott és nem is annyi évet dolgozott mint amennyit az önéletrajzában feltüntetett. Szilvia, neked az eddigi munkád során, melyek voltak a legnagyobb ellentmondások amelyeket tapasztaltál?

Pápai Szilvia válasza:

Sajnos az általad említett példa mindennapos. Ennél már csak az az izgalmasabb, amikor a jelölt el is meséli, hogy nem ő írta az önéletrajzot, elkéri, hogy ismételten átolvassa, mi is van odaírva és megpróbálja ennek megfelelően prezentálni magát. Hihetetlen, de igaz!

Másik eset, amikor jelöltünk mástól kért segítséget az önéletrajz íráshoz. Ekkor szokott előfordulni, hogy a bértollnok ír egy kitalált CV-t a hirdetés szempontjainak megfelelő elképzelt életútról, tudásról, amit a jelölt "elfelejt" megtanulni, így igen gyorsan kiderül a turpisság. De olyan is megtörtént már, hogy valaki más nevében és annak tudta nélkül jelentkezett egy állásra, nem rosszindulatból, hanem mert segíteni akart neki. Tipikusan ilyen, amikor az anyuka a pályakezdő gyereke nevében jelentkezik állásokra, vagy amikor a házastársak a munkájukat korábban elvesztő félnek próbálnak így segíteni a vele való egyeztetés nélkül, "majd én megoldom a problémád" jelszóval. Ekkor szokott előfordulni az, hogy a telefonos időpont-egyeztetéskor a jelölt nem érti ki és miért is keresi, és nem is emlékszik arra, hogy jelentkezett volna cégünkhöz.

Sajnos van a pályázók másik típusa is, aki nem veszi a fáradságot arra, hogy elmentse az álláshirdetéseket, vagy dokumentálja hogy hova és milyen pozícióra jelentkezett. Volt olyan pályázóm, aki időpont-egyeztetéskor, megkért arra, hogy legyek szíves küldjem el neki a hirdetésünket, mert már nem tudja, hogy milyen hirdetésre jelentkezett. Mondanom sem kell, hogy nem került sor az interjúra.

Az önéletrajz és a jelentkező között a legnagyobb ellentmondásokat azonban a nyelvtudás területén találom. Megérkezik a tökéletesnek tűnő jelölt az állásinterjúra, elkezdjük a beszélgetést, majd az interjú egy adott pontján sor kerül a feltüntetett nyelvtudás tesztelésére illetve csak sor kerülne. Mert a "Can we continue in English?" kérdés elhangzása után, igen nagy százalékban kapom azt a választ, hogy „jaaaa, azt csak beírtam, de csak általános iskolában tanultam sok-sok éve és nem is beszélek igazán angolul”. Egyre nagyobb számban fordulnak elő az olyan esetek is, amikor a pályázók azzal szeretnének kitűnni a tömegből, hogy egzotikus nyelvtudást tüntetnek fel anyagukban. Amikor megkérdezem, hogy a  holnapi nap folyamán a nyelvtudása felmérése céljából egy kollégám felhívhatja-e rögtön szabadkozni kezd, hogy beszélni nem igazán tud, jó esetben is csak olvasni az adott nyelven.

Szakmai elgondolásomat a következő mondás fogalmazza meg a legjobban: „A tökéletes hirdetésre egy ember jelentkezik, akit keresünk!” Amikor hirdetést adok fel ennek szellemében igyekszem megfogalmazni a pozíció szakmai kiírását. Azonban mindennapos az a jelenség, amikor egy pályakezdő irodai asszisztens pozícióra egy nyugdíjas bányász, vagy egy kétdiplomás jogász jelentkezik. Ez nem a hirdetés gyengesége, hanem a munkát keresők hibája, hogy mindenre lőnek, azaz ebben az esetben jelentkeznek. Tudom, hogy nehéz időket élünk, sokan elveszítették több 10 éves munkaviszony után a munkájukat, de akkor is azt javaslom, hogy olyan pozíciókra küldjük el a jelentkezést, ami a mi személyünkre szabott, amiben szakmailag kompetensek vagyunk, mert ebben az esetben már nem a nagy számok törvénye elv működik.

Végezetül arra lennék kíváncsi, hogy önéletrajzunk elkészítése szempontjából van-e különbség hogy fizikai (építőipari, konyhai) szolgáltatói (pl.: eladó) vagy irodai munkára jelentkezünk?

Pápai Szilvia válasza:

Véleményem szerint a szakmaiságnak mindkét esetben ki kell tűnnie az önéletrajzból, hiszen a tapasztalat az, ami mérvadó lehet a döntésnél. A fizikai munkavállalók nem is tudnak sokat írni, mert egy targoncás munkavállaló le tudja írni, hogy mikor is hol dolgozott, milyen típusú targoncára van jogosítványa, esetleg ért-e a karbantartáshoz, milyen jellegű anyagmozgatási munkákat végzett, de többet már nem igazán, mert az már nem lenne hiteles. Míg a szolgáltatói/irodai munkatársak oldalakat képes mesélni arról, hogy milyen jellegű feladatokat kellett megoldaniuk, hogyan kezelték az ügyfélkonfliktusokat, milyen szakmai képzésen és miért vettek részt. Számomra a legfontosabb az egyensúly megtalálása, a lényegre törő, a kiírt feltételeknek mindenben eleget tevő, önéletrajz a nyerő.

Szakértőinkhez további kérdéseket a viselkedeskultura@gmail.com e-mail címre lehet küldeni.