Milyen ruhában menjünk esküvőre?

Életünk során számos esküvőre kapunk meghívást. A megfelelő ruhadarab kiválasztása sajnos nem mindig a legegyszerűbb feladat, tekintetben véve, hogy alkati adottságainkon túl van néhány etikett - protokoll szabály is amit figyelembe kell venni.

Először is manapság divatosak a hagyományostól eltérő esküvők így ha tengerparton, az Alpok egyik gyönyörű hegycsúcsán, egy barlangban vagy egy Halloween parti keretében szeretnénk kimondani a boldogító igent az esküvői meghívóban illik tájékoztatást adni a vendégeknek, hogy milyen öltözetet várunk el tőlük.

Miért fontos mindez? A protokoll szabályok szerint a nappali nem diplomáciai események félünnepélyesnek minősülnek így ha meghívón nincs az öltözetre vonatkozó előírása akkor a meghívottaknak félünnepélyes öltözetet kell ölteni.

Férfiak esetében

• sötét árnyalatú öltöny (sötétbarna, sötétkék, szürke),
• fehér ing, nem élénk vagy feltűnő mintás nyakkendővel,
• sötétbarna vagy fekete cipő;

Nők esetében:

• nappal kosztüm,
• esetleg egybeszabott ruha,
• este kisestélyi,
• a ruhához illő cipő
• harisnya (szép, egyenletesen lebarnult, az epilálás nyomait nem magánviselő lábú, nem repedezett sarkú hölgyek ettől eltekinthetnek)
• a ruhával színben, stílusban harmonizáló kiegészítők: táska, ékszer, stb.

Kerülendő a tiszta fekete (gyász színe), tiszta fehér (tört fehér már lehet, ahogy láttunk az angol királyi esküvőn is a menyasszony ruháján) valamint teljesen piros kombináció is. Kerülni kell továbbá a nagyon feltűnő élénk színeket, valamint minden olyan túlzást -ékszer, smink, parfüm- amivel a menyasszonyról elvonjuk a figyelmet

Fontos azt is megemlíteni, hogy templomi esküvő esetében a templomba nem illik fedetlen vállal, mély dekoltázzsal, vagy túlzottan rövid szoknyában belépni. Ha mégis, akkor legyen nálunk boleró, vékony blézer vagy stóla, amelyet felvehetünk mielőtt belépnénk a templomba.

Jó tanács
Ha az esküvői helyszín nehezen megközelíthető helyen van, például a templom egy meredekebb hegy tetején, ami csak gyalogosan közelíthető meg, illik erre figyelmeztetni a vendégeket. Ennek megfelelően a vendégek ha szükséges tudnak váltócipőről gondoskodni.

Források:

• Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll
• http://divany.hu/eletmod/2011/06/10/kis_eskuvoi_etikett_a_katolikus_eskuvo/
• http://www.nlcafe.hu/oltozkodjunk/20090525/7_oltozkodesi_alapszabaly_ha_eskuvore_vagy_hivatalos/

Bort borospohárból

A poharak nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem a különösen nemes italokat ahhoz is hozzásegítik, hogy teljes egészében kifejtsék a karakterüket. Így a pohár formája nem csak ízlés dolga. A pohár kiválasztásánál olyan poharat válasszunk, melynek anyaga színtelen üveg (lehetőleg kristály legyen), ez ugyanis nem lép reakcióba a borral, ráadásul fénytörése is jó. Törekedjünk a vékony falú poharak beszerzésére, mert a vastagabb üveg befolyásolhatja a bor hőmérsékletét. A jó kóstolópohár szára hosszú, ceruza-vastagságú, így könnyen megfogható.

A különféle színű borokhoz az alábbi poharakat célszerű használni:

Fehér- és rozéborhoz

Olyan poharat használjunk, melynek teteje a nyíló tulipán virágához hasonló alakú, tehát alul szélesebb, és fölfelé egyenletesen szűkül. Így az illatok koncentrálódnak, jobban érezhetjük őket. A poharat a száránál tartsuk, így kezünk hőmérsékletét nem veszi át az ital!

Vörösborhoz

Vörösboroknál gömbölyded poharat alkalmazzunk, itt ugyanis az illatok nem olyan fontosak, mint a fehér fajtáknál. Cél, hogy a bor a pohár aljában jól szétterüljön: a szín megítélésére csak így lehet koncentrálni! A vörösbort célszerű egy kicsit levegőztetni, tehát hagyni kell a pohárban pihenni, hogy az eredeti egyensúlya helyreálljon. Egy gömbölyded, széles kehely jó célt szolgálhat a vörösborok kóstolásánál. A poharat a száránál, vagy a talpánál fogjuk meg.

Pezsgőkhöz

A pezsgők igen fontos tulajdonsága a gyöngyözés, melynek finomságát, intenzitását és tartósságát is meg kell ítélni. A pohár alakja maximálisan ezt a célt szolgálja azzal, hogy a trombita végéhez hasonló alakú (flőte).

Gyakran használnak egy sekély, széles pohártípust is pezsgőhöz, ami alkalmatlan a szakszerű bírálatra, mert a buborékok útja túl rövid a gyöngyözés megítéléséhez. A poharat a kehely alsó, vékony részénél, illetve a talpánál fogjuk meg.

Likőrborokhoz

A likőrborok többsége fűszerezett, így elég erős, intenzív illatú. Színüket a technológia során állítják be.

A pohár feladata ezért az illatok dekoncentrálása. Ezt sekély, kicsit íves oldalú, széles kehely valósítja meg, amit a száránál vagy a talpánál fogunk meg.

A déli csemegeborokat is gyakran kóstolnak ebből a pohártípusból. Kelyhe erősen szűkül, és a száját párhuzamos falú keskeny szakasz alkotja. Ezáltal az illatok koncentrálása még hatékonyabb. A poharat a száránál vagy a talpánál fogjuk meg.