Mi a különbség illem, etikett és protokoll között?

Az illem a társadalmi érintkezés a másokkal való viselkedés összessége, a jómodor, az udvariasság és a mások iránti tisztelet megnyilvánulása. Az illem változhat országok, kultúrák, vallások és történelmi korszakok szerint, de mindenhol érvényes, hogy az emberek közötti kapcsolatokat, a társadalmi érintkezést szabályozza. Így nem modortalan az a finn, aki nem kíván a terített asztalnál jó étvágyat, nem udvariatlan az a japán férfi, ha felesége előtt megy be valamely helyiségbe, s nem követ el illetlenséget a mexikói, ha késéssel érkezik egy protokolláris rendezvényre. Ezek az eltérések a honi illemszabályok és etikett sajátságaiból adódnak.

Az etikett francia eredetű szó, amely az abszolutizmus virágkorában, Versailles-ban keletkezett. Az estiquette szó a sticke kifejezéssel állhat kapcsolatban, ami az udvari rang szerint összefűzött cédulácskákat jelenti. Mindezekből eredően alakulhatott ki az etiquette elnevezés. Így az etikett nem más, mint a társadalmi érintkezés formáinak megszabott, rendszere.

A spanyol etikett előírta, hogy a spanyol királyi pár fölkent személyét bármilyen földi halandó nem érinthette meg. Történt egyszer, hogy a spanyol királyné lova megbokrosodott és a királyné kizuhant a nyergéből. A két katonatiszt aki megmentésére sietett kiszabadította a lábát a nyergéből és ezzel megmentette az életét, de gyorsan távoztak is az országból, hogy megmeneküljenek a halalábüntetéstől, mert hozzáértek a királyné testéhez. De írhatnánk akár III. Fülöpről is, aki megégett a kandalló mellett, mert nem találták meg rögtön az agrandot, akinek egyedül volt joga rá, hogy a király karosszékét arrébb tolhassa.

Köznapi társasági életünkben illik hellyel kínálni a vendéget, de az már etikettszabály, hogy ültetett étkezésnél a férjet, feleséget nem ültetjük egymás mellé. Az etikett írott és íratlan, szigorú, sokszor merev szabályai jellemzőek a királyi udvarokra, előkelő körökre, a diplomáciai érintkezésre. Az etikett mai értelmezése ünnepélyes, szertartásos udvariassági forma-és normarendszert jelent.

A protokoll görög eredetű kifejezés, a Bizánci Birodalom (i.sz. 330-1453) fennállásakor jött létre a „protosz” (jelentése: első) és a „kollosz” (jelentése: enyv) szavakból. A protokollon szó jelentése „a könyv elejére ragasztva”. Az előzéklap, mint a mai könyvtári karton őse, fontos dokumentumnak számított, valószínűleg értelmezése innen tevődött át a hivatalos kapcsolatok rendjére és rendtartására.

A protokoll a társasági illemszabályokat, az etikettet, a magas szintű viselkedéskultúrát kiindulási alapként kezeli, arra épül rá. Így a protokoll napjainkban azoknak a szabályoknak összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját. A hétköznapi protokoll a viselkedési szabályokra, illemtani ismeretekre és a kulturált magatartásra épül; míg az állami, diplomáciai és vállalati protokoll az államközi, kormányközi, diplomáciai, belföldi és nemzetközi hivatalos kapcsolatokkal foglalkozik.

Például Őfelsége II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság királynője hivatalos magyarországi látogatásának programjánál az események minden percét protokollárisan megszervezték, leírták, de magától értetődő volt, hogy minden résztvevő ismeri és betartja az etikett szabályait. Protokolláris előírás, hogy milyen öltözetben kell megjelenni, meddig tart az audiencia1, ki hol foglal helyet. Etikett szabály, hogy a beszélgetés menetét a királyi pár kérdései határozzák meg, amelyek mindig politikamentesek, a két ország történelmi kapcsolataira, hagyományaira és kultúrájára vonatkoznak.

Források:

http://www2.iit.uni-miskolc.hu/~juhaszg/magvis.htm

Dr. Sille István: Illem, etikett protokoll

Ráth Végh István: Az emberi butaság

Az etikett és a protokoll elméleti vonatkozásai